Valori editoriale și Codul profesional

Codul deontologic pe baza căruia RADIO RETRO își desfășoară activitatea este cel alcătuit de către ARCA – Asociația Română de Comunicații Audiovizuale. Codul deontologic se situează în contextul creat de cadrul reglementativ existent, respectiv legea audiovizualului, codul audiovizualului, codul civil, Convenția europeană a drepturilor omului, jurisprudența CEDO.

Nivel de autoreglementare

Prezentul cod nu dublează reglementările existente, ci le presupune ca elemente externe de referință pentru adiționarea de reguli sau principii suplimentare, care constituie în fapt materia sa. Din acest motiv și pentru a evita incoerența de a reproduce în domeniul autoreglementării prevederi care sunt direct obligatorii prin lege sau legislație secundară și nu pot fi asumate ca facultative, nici chiar cele mai importante dintre reglementările legale nu vor fi regăsite în conținutul său.

Principii

Prezentul cod valorizează convingerea că obligația respectării legii și a reglementărilor poate coexista fără a intra în contradicție cu nevoia pe care o au radiodifuzorii, producătorii, editorii și redactorii de a utiliza valorile care emerg din experiență, bun simț, repere editoriale și etice, atunci când se confruntă cu provocări editoriale sau când desfășoară rutina activității editoriale obișnuite.

Imparțialitatea

Imparțialitatea nu înseamnă neutralizarea valorii de adevăr a știrilor prin prezentarea plată și neutralizarea reciprocă a informațiilor și a opiniilor contradictorii. Conținutul editorial va pune în evidență opinia relevantă sau informația de maximă credibilitate, precizând însă caracterul relativ al veridicității, care în unele dintre cazuri poate fi stabilită numai în instanțele de judecată sau de evaluarea opiniei publice. Imparțialitatea nu înseamnă a refuza evidența adevărului atunci când el se află în mod clar de partea unora dintre cei aflați în dispută, cu excepția cauzelor penale, unde evaluarea aparține exclusiv instanțelor de judecată.

Realizatorii vor fi imparțiali din punct de vedere politic în realizarea programelor, fără a fi însă opriți de la a avea convingeri politice proprii. Conținutul editorial va acorda importanță problemelor reale ale societății și nu va crea false probleme sau nu va obtura atenția publicului cu probleme minore. Totodată se va avea în vedere adresarea pe un public țintă, care poate fi diferențiat pe capacitate de înțelegere, informare și preferințe și nu numai în funcție de capacitatea de a răspunde la mesajele comerciale, ci și în paralel cu aceasta. Nu se va crea confuzie între cele două planuri, respectiv planul editorial și cel publicitar, ci se va crea un cadru de repere care să ajute publicul să le distingă pentru a extrage beneficiile disponibile în ambele. Interesele comerciale ale societăților de radio se vor putea exercita în limitele satisfacerii interesului public sau, în situația cazurilor punctuale legitime în care nu există o relație directă între acestea și interesul public, fără a leza interesul public.

Programele RADIO RETRO reflectă diversitatea preocupărilor și a valorilor pe care le au ascultătorii. Postul încearcă să abordeze orice temă de interes public, reflectând cât mai multe puncte de vedere. Imparțialitatea nu înseamnă neapărat un echilibru matematic – o părere „pro” contrabalansată de una „contra” –, însă pornim de la ideea că orice subiect abordat în programele noastre poate avea cel puțin două interpretări. Buletinele de știri și jurnalele, îndeosebi, trebuie să fie nepărtinitoare și să ia în considerare nevoia ascultătorilor de a-și forma propriile opinii asupra faptelor relatate. Mai mult, respectăm o serie de alte reguli: ascultătorii sunt preveniți de la bun început că opiniile difuzate nu reprezintă unica variantă a evenimentelor despre care se vorbește, părerile contrare nu sunt neglijate, oricine dorește să nuanțeze ori să contrazică o variantă a evenimentelor în care este implicat/ă trebuie să aibă posibilitatea să o facă.

Acuratețea

Acuratețea prezentării adevărului nu se poate obține numai prin simpla prezentare a faptelor, ci doar în urma unui efort de a detecta aspectele relevante, de a distinge evidența de prejudecată sau confuzie pentru a beneficia de funcția de incertitudine, și de a descoperi adevărul acolo unde el se află (BBC-EG). Realizatorii de programe trebuie să se documenteze temeinic, să verifice știrile din mai multe surse. Ori de câte ori este posibil, informațiile trebuie să fie strânse direct de la sursă ori luând legătura cu cei implicați într-un eveniment ori cu cei care au asistat la el. Distincția dintre sursele primare și cele secundare este esențială. Mai mult, contactarea unei surse nu înseamnă că faptele, detaliile și datele relatate de ea nu mai trebuie să fie verificate. Depeșele agențiilor de presă și relatările altor instituții media impun verificarea informațiilor apărute. În cazul în care acest lucru nu e posibil, subiectul este abordat cu maximum de prudență și, în cazul difuzării, menționarea sursei este obligatorie.

Dacă vreo eroare factuală ajunge să fie difuzată, corectarea ei se impune în regim de urgență. A recunoaște o greșeală și a explica de ce s-a făcut ea sunt pașii care pot să preîntâmpine acuzațiile de părtinire la adresa postului de radio. Tot din respect pentru acuratețe, limbajul folosit trebuie să fie adecvat, lipsit de exagerări și de judecăți de valoare. Exprimarea corectă, decentă și îngrijită este obligatorie.

Corectitudinea

Toate programele postului se bazează pe corectitudine, transparență și onestitate. Așteptările realizatorilor, ale colaboratorilor și ale publicului sunt importante în egală măsură. Oricine apare într-unul dintre programele de știri ori de divertisment va fi tratat corect și cu respect. Natura și durata programelor pentru care solicităm punctul de vedere al unei persoane trebuie să fie limpezi de la bun început. Fie că este vorba de persoane publice sau de cetățeni obișnuiți, colaboratorii nu vor fi induși în eroare sau păcăliți să participe la vreo emisiune.

Colaboratorii au dreptul să știe:

• care este tema programului în care urmează să apară;
• ce fel de contribuție așteptăm din partea lor: un comentariu, un interviu sau o intervenție într-o dezbatere mai amplă;
• dacă intervenția va fi una în direct sau înregistrată și dacă ea va fi sau nu editată.

Integritate și independența editorială

Integritatea și independența editorială trebuie păstrată în fața oricăror interese externe, a oricăror presiuni politice sau comerciale și a oricăror interese personale (BBC-EG). Conținutul editorial trebuie să ofere semnificație utilă pentru public, nu doar să îi stimuleze reacții sau să îl facă țintă a mesajului publicitar. Divertismentul oferă și el acest tip de semnificație sub forma valorii construite cu umor, bun simț și bună inspirație.

RADIO RETRO este un post de radio privat cu o acoperire pe două orașe: Miercurea Ciuc și Gheorgheni. Programele noastre sunt produse jurnalistice, mai mult emisiuni de divertisment, urmăresc să reflecte adevărul, să ofere o perspectivă completă și echilibrată asupra faptelor relatate, să aducă în prim plan subiecte de interes public și să trateze ascultătorii cu respect.

Refuzul de a participa la emisiuni

Refuzul cuiva de a lua parte într-unul dintre programele noastre nu pune capăt emisiunii. Oricine are dreptul să respingă o astfel de solicitare, caz în care absența unui colaborator sau a altuia trebuie să fie explicată.

Szerkesztői értékek és szakmai kódex

Magyar fordítás – eltérés esetén a román nyelvű szöveg az irányadó.

A RETRÓ RÁDIÓ tevékenységének alapjául szolgáló etikai kódex az ARCA – Román Audiovizuális Kommunikációs Szövetség (Asociația Română de Comunicații Audiovizuale) által kidolgozott kódex. Az etikai kódex a meglévő szabályozási keret – az audiovizuális törvény, az audiovizuális kódex, a polgári törvénykönyv, az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata – által kijelölt összefüggésben helyezkedik el.

Önszabályozási szint

A jelen kódex nem kettőzi meg a meglévő szabályozásokat, hanem külső hivatkozási pontként feltételezi azokat, amelyekhez további szabályokat vagy elveket ad hozzá – valójában ezek alkotják a tárgyát. Ezért, és hogy elkerüljük azt a következetlenséget, hogy az önszabályozás területén olyan rendelkezéseket ismételjünk meg, amelyek törvény vagy másodlagos jogszabály alapján közvetlenül kötelezőek, és nem vállalhatók önkéntesként, a jogi szabályozások közül még a legfontosabbak sem szerepelnek a tartalmában.

Alapelvek

A jelen kódex azt a meggyőződést érvényesíti, hogy a törvények és a szabályozások betartásának kötelezettsége ellentmondás nélkül együtt létezhet azzal az igénnyel, hogy a műsorszolgáltatók, a producerek, a szerkesztők és az újságírók a tapasztalatból, a józan észből, a szerkesztői és etikai támpontokból fakadó értékeket alkalmazzák, amikor szerkesztői kihívásokkal szembesülnek, vagy a megszokott szerkesztői munka rutinját végzik.

Pártatlanság

A pártatlanság nem jelenti a hírek igazságértékének semlegesítését az egymásnak ellentmondó információk és vélemények lapos bemutatása és kölcsönös kioltása révén. A szerkesztői tartalom kiemeli a releváns véleményt vagy a legnagyobb hitelességű információt, jelezve azonban a valóságtartalom viszonylagos jellegét, amelyet egyes esetekben csak a bíróságok vagy a közvélemény értékelése állapíthat meg. A pártatlanság nem jelenti az igazság nyilvánvalóságának elutasítását akkor, amikor az egyértelműen a vitában álló felek egyikének oldalán áll – kivéve a büntetőügyeket, ahol az értékelés kizárólag a bíróságok hatásköre.

A műsorkészítők politikailag pártatlanok a műsorok elkészítésében, anélkül azonban, hogy ez megakadályozná őket saját politikai meggyőződésük vallásában. A szerkesztői tartalom a társadalom valós problémáinak tulajdonít jelentőséget, nem teremt álproblémákat, és nem tereli el a közönség figyelmét jelentéktelen kérdésekkel. Ugyanakkor figyelembe veszi a célközönséghez szólás szempontját, amely megkülönböztethető megértési képesség, tájékozottság és preferenciák szerint, és nem csupán a kereskedelmi üzenetekre való fogékonyság alapján, hanem ezzel párhuzamosan is. Nem keveredhet össze a két sík – a szerkesztői és a reklámsík –, hanem olyan támpontrendszert alakítunk ki, amely segíti a közönséget azok megkülönböztetésében, hogy mindkettő előnyeit kiaknázhassa. A rádiótársaságok kereskedelmi érdekei a közérdek kielégítésének keretei között gyakorolhatók, illetve azokban a jogos egyedi esetekben, amikor nincs közvetlen kapcsolat ezek és a közérdek között, a közérdek sérelme nélkül.

A RETRÓ RÁDIÓ műsorai a hallgatók érdeklődésének és értékeinek sokféleségét tükrözik. Az adó igyekszik minden közérdekű témát feldolgozni, minél több nézőpontot bemutatva. A pártatlanság nem jelent szükségképpen matematikai egyensúlyt – egy „mellette” véleményt egy „ellene” véleménnyel ellensúlyozva –, abból indulunk ki azonban, hogy a műsorainkban tárgyalt bármely téma legalább kétféleképpen értelmezhető. Különösen a hírműsoroknak és a híradóknak kell elfogulatlanoknak lenniük, és figyelembe kell venniük a hallgatók igényét arra, hogy az ismertetett tényekről saját véleményt alkothassanak. Ezen túlmenően több más szabályt is betartunk: a hallgatókat eleve figyelmeztetjük, hogy a sugárzott vélemények nem az egyetlen változatát képviselik a szóban forgó eseményeknek; az ellentétes véleményeket nem hanyagoljuk el; és aki árnyalni vagy cáfolni kívánja egy olyan esemény valamely változatát, amelyben érintett, annak lehetőséget kell kapnia erre.

Pontosság

Az igazság pontos bemutatása nem érhető el pusztán a tények ismertetésével, hanem csak annak az erőfeszítésnek az eredményeként, hogy feltárjuk a lényeges szempontokat, megkülönböztessük a nyilvánvalót az előítélettől vagy a zavarosságtól – hogy a bizonytalanság funkciójából hasznot húzzunk –, és ott fedezzük fel az igazságot, ahol az valóban van (BBC-EG). A műsorkészítőknek alaposan dokumentálódniuk kell, a híreket több forrásból kell ellenőrizniük. Amikor csak lehetséges, az információkat közvetlenül a forrástól kell beszerezni, illetve az eseményben érintettekkel vagy annak szemtanúival felvéve a kapcsolatot. Az elsődleges és a másodlagos források megkülönböztetése alapvető. Ezen túlmenően egy forrás megkeresése nem jelenti azt, hogy az általa közölt tényeket, részleteket és adatokat már nem kell ellenőrizni. A hírügynökségi jelentések és más médiaintézmények tudósításai megkövetelik a megjelent információk ellenőrzését. Amennyiben ez nem lehetséges, a témát a lehető legnagyobb óvatossággal kezeljük, sugárzás esetén pedig a forrás megjelölése kötelező.

Ha mégis ténybeli tévedés kerül adásba, annak sürgős helyesbítése szükséges. A hiba elismerése és annak megmagyarázása, hogy miért történt, azok a lépések, amelyek megelőzhetik a rádióval szembeni elfogultság vádját. Ugyancsak a pontosság tiszteletben tartása jegyében a használt nyelvezetnek megfelelőnek, túlzásoktól és értékítéletektől mentesnek kell lennie. A helyes, illendő és gondos kifejezésmód kötelező.

Korrektség

Az adó minden műsora korrektségen, átláthatóságon és őszinteségen alapul. A műsorkészítők, a közreműködők és a közönség elvárásai egyformán fontosak. Bárki, aki a hír- vagy szórakoztató műsorok valamelyikében megjelenik, korrekt és tiszteletteljes bánásmódban részesül. Azoknak a műsoroknak a jellegét és időtartamát, amelyekhez egy személy álláspontját kérjük, kezdettől fogva világossá kell tenni. Legyen szó közszereplőkről vagy egyszerű polgárokról, a közreműködőket nem tévesztjük meg, és nem csalogatjuk be őket semmilyen műsorba.

A közreműködőknek joguk van tudni:

• mi a témája annak a műsornak, amelyben megjelenni készülnek;
• milyen hozzájárulást várunk tőlük: kommentárt, interjút vagy felszólalást egy szélesebb körű vitában;
• élő vagy felvett lesz-e a megszólalásuk, és szerkesztik-e vagy sem.

Integritás és szerkesztői függetlenség

Az integritást és a szerkesztői függetlenséget meg kell őrizni minden külső érdekkel, minden politikai vagy kereskedelmi nyomással és minden személyes érdekkel szemben (BBC-EG). A szerkesztői tartalomnak hasznos jelentést kell nyújtania a közönség számára, nem csupán reakciókat kiváltania, vagy a közönséget a reklámüzenet célpontjává tennie. A szórakoztatás is ilyen jelentést kínál a humorral, józan ésszel és jó ötletekkel felépített érték formájában.

A RETRÓ RÁDIÓ két várost – Csíkszeredát és Gyergyószentmiklóst – lefedő magánrádió. Műsoraink újságírói termékek, többnyire szórakoztató műsorok, amelyek az igazság tükrözésére, az ismertetett tények teljes és kiegyensúlyozott bemutatására, a közérdekű témák előtérbe helyezésére és a hallgatók tiszteletteljes kezelésére törekszenek.

A műsorban való részvétel megtagadása

Ha valaki megtagadja a részvételt műsoraink valamelyikében, az nem vet véget a műsornak. Bárkinek joga van visszautasítani egy ilyen felkérést; ebben az esetben az adott közreműködő hiányát meg kell magyarázni.